Alább láthatjátok a részleteket:
Táncház 50 – Történetek a táncházmozgalom fél évszázadából – Könyvvásárlás és dedikálás
Szerkesztette: Jávorszky Béla Szilárd
2023. április 16-án, vasárnap 13 és 14 óra között
A Táncház Egyesület standjánál
2022. május 6-án volt 50 éve annak, hogy a Liszt Ferenc téri könyvklubban megrendezték az első budapesti táncházat. Az egykori szűk szakmai kezdeményezés ma százezreket vonz világszerte, újabb és újabb generációk fedezik fel, és csak kevesen hagyják el. És bár többen többször temették, múltidézőnek, korszerűtlennek bélyegezték, ma is eleven valóság, mi több, exportképes magyar termék.
A 208 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált Táncház 50 című kötet – mely formájában és terjedelmében igazodik a szerző korábbi műfajtörténeti műveihez – nem feltétlenül a szűk szakmának, hanem a szélesebb nagyközönségnek szól, szakszerű, de közérthető, olvasmányos stílusban. Benne a bevezető tanulmány, illetve az első budapesti táncház előzménye és születése mellett alapvetően a táncházmozgalom különböző szakaszában szocializálódott népzenészek, néptáncosok, koreográfusok mesélnek arról, hogy őket miért vonzotta delejként a népi kultúra és azt miként tartják relevánsnak ma is egy urbánus környezetben.
Kiadó: Kossuth Kiadó
ISBN 978-963-544-765-7
Terjedelem: 208 oldal
Ár: 4000 Ft
Online is megvásárolható
Szilvay Gergely: Józan részegség – Interjúkötet táncházmozgalmárokkal – Könyvvásárlás és dedikálás
2023. április 15-én 15 és 16 óra között
2023. április 16-án 14 és 15 óra között
A Táncház Egyesület Standjánál
A táncházmozgalom 2022-ben ünnepelte ötvenedik születésnapját. Zenésze és táncosa talán van elég, de krónikása alig. Szilvay Gergely, aki gyermekkora óta néptáncol, 2014-ben kezdett el szisztematikusan interjúkat készíteni a táncházmozgalom muzsikusaival, táncosaival és más szereplőivel – koreográfusokkal, viseletkészítőkkel, népmesemondókkal. Ezeket az interjúkat gyűjti egybe ez a kötet, ami a mozgalom előző, ötödik évtizede lenyomatának is tekinthető. Nem „rajongói” interjúkról van szó, a kötet elsősorban nem pályaíveket mutat be; a szerző a megkérdezettek gondolataira kíváncsi, habár persze az izgalmas történetek sem maradtak ki a beszélgetésekből. Az előző évtizedekben alig született néhány hasonló kötet, ami így a szakma számára forrásértékű lehet, bár elsődlegesen az érdeklődő olvasók számára készült.
SZILVAY GERGELY (Pásztó, 1983) újságíró, a Mandiner főmunkatársa. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett történelem–kommunikáció szakon, s ugyanott szerezte meg doktorátusát politikaelméletből. Kiskora óta néptáncol. 2016–2017-ben a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként tanított néptáncot a New York-i Magyar Házban. 2019-ben elvégezte a Hagyományok Háza Magyar népmese – hagyományos mesemondás tanfolyamát. Ez az ötödik kötete.
Kiadó: L’Harmattan Könyvkiadó
ISBN 978-963-414-941-5
Terjedelem: 346 oldal
Ár: 3990 Ft
A folkMAGazin különszámai
2023. április 15-én 10 és 21 óra között
2023. április 16-án 10 és 21 óra között
A Táncház Egyesület Standjánál
{lightgallery path=images/2023/folkMAGazin_kulonszamok previewMulti=1}folkMAGazin különszámok{/lightgallery}
A táncházmozgalom ötvenéves jubileuma tiszteletére megjelent
folkMAGazin különkiadás
Sebő Ferenc: Táncház 50
Berán István: A széki mintától a Táncház Akadémiáig
Both Miklós: Merre tovább, táncházmozgalom?
Fotók: „Táncház 50” vándorkiállítás (szerkesztette: Farkas József)
Kóka Rozália: Bukovina, Bukovina... – Utam végén visszanézek
Fekete Sas Kiadó, 2017
Kóka Rozáliát, a Népművészet Mesterét, a közismert mesemondó előadóművészt megérdemelt kitüntetés érte, amikor a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Több mint négy évtizeden át elhivatott munkása a magyar népművészetnek. Gyűjtötte, ápolta, terjesztette a magyar néphagyomány értékeit. Felkutatta, feltárta saját őseinek, a szegénységben, hányattatásban, megszégyenítésben szenvedő bukovinaiak kultúráját. Előbb Andrásfalvy Bertalan támogató szavai, ablakot nyitó rendezvényei, majd Várkonyi Imre értékelő buzdításai, aztán Domokos Pál Péter gyűjtésre serkentő útmutatásai nyomán indult el, és lett a tevékenysége egyre gazdagabb, sokrétűbb. Abban a társadalomban vált felnőtté, gondolkodó emberré, amikor környezetében csúfolták a székelyes tájszólást, amikor a hagyományos viselet használatát megvetették, amikor lenézték a másféle tárgyi kultúrájú ún. „idegeneket, jöttmenteket”. Fokról fokra erősödött benne a bukovinai gyökerek iránti ragaszkodás. Viszontagságos bukovinai, moldvai, hazai gyűjtőutakon, felszámolásra ítélt, magára hagyott házak elmagányosodott lakóinál, megsárgult kéziratok között, archívumokban, könyvtárakban és mindenütt kereste és meglelte hontalanná vált népe szellemi örökségét. (Dr. Kriza Ildikó)
Kóka Rozália: Katyika meg Matyika
Fekete Sas Kiadó, 2002
Az ismert folklorista és előadóművész bukovinai székely népmese feldolgozásait örömmel olvashatják a meseolvasó, mesehallgató és mesemondó gyermekek és a felnőttek is.
„Életem során meséltem óvodákban, iskolákban, könyvtárakban, művelődési házakban, aranyozott színháztermekben, árvaházakban, börtönökben, elmegyógyintézetben, erdei tisztásokon, autóbuszokban, vonatokon, még vásárban is. Meséltem vidám és boldog embereknek, árváknak és elhagyottaknak, karácsonykor laktanyába zárt bakáknak, nyomorult, megalázott vendégmunkásoknak, árvíztől és háborútól elűzötteknek, kicsiknek és nagyoknak. A mesék mindenkinek adtak valamit. Örömöt, vigaszt, reményt, szabadságot. Mint valami lelki „hamuban sült pogácsák”, segítettek élni, segítettek a nehézségeket legyőzni a kinek-kinek saját élethelyzete szerint.” (Kóka Rozália)
A könyvben szereplő mesék: Hamuban sült pogácsa, A három leány, A tréfás farkas, Az aranyszőrű malacok, Az új pár és a kotló, Miért haragszik a kutya a nyúlra? Miért nem tud fészket rakni a vadgalamb, A hazug kecske, Az állatok viadala, A betyárgyerek, A békakirályfi, Katyika meg Matyika, A kiskondás, A macskamenyasszony, A székely menyecske, A büszke királykisasszony, Babszem Jankó, Mátyás király és a fát ültető öregember, Virágszépzöld Anna.
P. Vas János: „Hej, betyárok!” – Betyárok a népi kultúrában
Vitézi Ének Alapítvány, Budapest, 2012.
P. Vas János könyve mind a népművészettel foglalkozók, mind a szélesebb közönség számára értékes, élvezetes olvasmány. Alapossága, sokrétűsége sok éves kutatói, elemzői munka eredménye. A témában korábban megjelent munkáktól eltérően nemcsak a XIX. századi betyárok történetét dolgozza fel, hanem a betyárvilághoz kapcsolódó képzetek, eszmék kialakulását, ezek létrejöttének motivációját is kutatja a népművészetben. A betyárokról a mai napig jellegzetes idealizáló kép él a képzeletünkben. A betyár eszerint nemes lelkű igazságosztó, a szegényeket mindenkor védelmező hős, akinek bukását mindenkor árulás okozza. Mennyire helytálló ez a kép? Mi az eredete? A betyár milyen alakját érhetjük tetten a népművészetben? A könyv e kérdésekre ad részletes válaszokat, tovább gazdagítva és árnyalva a történeti tudásunkat a betyárvilágról. A könyv emellett – egyedülálló módon – egy több száz nevet tartalmazó „Betyárlajstromot” is közöl.
Henics Tamás: Feketetó / Negreni
Magánkiadás, 2015
A körösfeketetói vásár 1815 óta Erdély, de talán a tágabb geográfiai térség egyik legnagyobb és legjelentősebb vására. Évszázadok óta nyújt teret a legkülönfélébb etnikumok találkozásának, kultúráik, portékáik kicsrélődésének. Talán felesleges hangsúlyozni, milyen jelentősséggel bírt mindig is, és bír a mai napig mindez az egyre több konfliktussal jelentkező világunkban.
Az évek során megszámlálhatatlan fénykép, hangfelvétel, filmtöredék keletkezett a számtalan utazó, vásárlátogató által a négynapos eseményről, ám olyan kiadvány, amely dokumentálja, összefoglalja mindazt, amit ez a sokszínű kavalkád rejt, egyben megmutatja mindazoknak, akik még nem jártak itt, e kavalkád ízeit, pillanatait, arcait, ezidáig nem látott napvilágot.
A szerző arra vállakozott, hogy az elmúlt több mint egy évtized alatt készített fotográfiáin keresztül megpróbálja a szélesebb közönség számára bemutatni a feketetói vásár ezer arcát. A kiadvány három nyelvű (magyar, román, angol), így lehetőséget teremt arra, hogy a feketetói vásáron megfordulók, legyenek azok vásározó helyiek, visszalátogatók vagy éppen csupán odacseppentek, egyaránt részesülhessenek a szerző szándéka szerinti élményben.
Kóka Rozália: Mátyás király rózsát nyitó ostornyele - Mesék, mondák, anekdoták
Mesekönyv és monda-gyűjtemény Mátyás királyról, anekdotákkal fűszerezve. A második, bővített kiadást megért kötet Mátyás király születésnapjának 560. évfordulójára készült.
A 73 szöveg egy része saját gyűjtésből, másik része írott forrásokból származik. A mesékben, mondákban, anekdotákban megelevenedő Mátyás király alakját Gyulai Líviusz illusztrációi teszik még érzékletesebbé.
Kiss Ferenc – Keresztes Dóra: Mamó kertecskéje
Gyermekkönyv CD melléklettel • Etnofon Kiadó, Budapest, 2018
4-10 éves korú gyermekeknek ajánljuk ezt a könyvet, amely a nagysikerű Papó zenedéje folytatása. Mamó, azaz Nagymama mesél benne a régi világról, a kert, a porta műveléséről, a falusi élet szépségeiről, népi mondókákat, meséket és dalokat felidézve.
Gyerekek! Ha bementek egy zöldségeshez, esetleg anyut elkíséritek a piacra, mi mindent találtok ott? Tüzes paradicsomot, dühös paprikát, bamba tököt, görgő dinnyét, szóló szőlőt, mosolygó almát és csengő barackot. Vigyori cseresznyét, vicsori babot, csicseri borsót, csörgő diót, mogyorót. Tejet, vajat, lisztet, halat...
Honnan kerülnek mindezek oda? És otthon a vasárnapi ebédnél fejtömés közben gondoltok-e arra, hogy az aranyló húsleves, a serpenyőből kirántott hús, a ropogós kenyér, vagy az aranyló belű krémes sütemény hogyan kerül az asztalra?
Ha érdekel, nyisd ki a könyvet és tedd fel a lemezt!
Vár Mamó kertecskéje!
Kóka Rozália: Aranyhajú ikergyermekek - Moldvai csángó mesék, mondák, legendák
„Kóka Rozália kiváló mesemondó, aki nagy gyakorlattal gyűjtötte egybe a meséket korábbi kiadványokból és hajdani öregektől. A puszta szöveget finoman átdolgozta, esetenként leegyszerűsítette, máskor gördülékenyebbé tette, hogy a kicsinyeknek és a mesét szerető felnőtteknek könnyen érthető legyen. Érdekes példaként az utolsó mesét (Kankó, kankó, kankózzál) élő dialektusban hagyta, hadd találkozzunk a távol élőknek, a nyelvújítástól elszakított magyaroknak a szóhasználatával. A húsz mese mindegyike többé-kevésbé felidézi a tájnyelvet, de csak annyira, hogy az olvasni tudókat ne zavarja. Így tehát a mesék nyelve eltér a lecsupaszított pesties nyelvhasználattól, de uralkodik a dialektus, megmaradt a sajátos moldvai íz. Csak a leglényegesebb szófordulatok, kiejtésbeli sajátosságok szerepelnek, csak azok, amelyek nem zavaróak." (Kríza Ildikó néprajzkutató)
Kóka Rozália: Bukovinai székelyek a történelem országútján
„1943-ban, Bajmokon születtem. Bár eddigi életem során nagy utakat jártam be, 79 esztendőm alatt soha nem szakadtam ki bukovinai székely közösségemből. 1943-1944-ig Bácskában éltem mint „székely telepes". Másfél éves voltam, amikor mi is az országútra kerültünk. Borzalmas menekülés után, 1945-ben a völgységi Felsőnánán telepítettek le bennünket. Ott éltem húsz éves koromig. Zsenge kislány koromtól nagy érdeklődéssel figyeltem a körülöttem zajló életet. Képzeletemet előbb a mesék, majd a népdalok, azután a táncok nyűgözték le. Egy életre belém ivódtak a borzongató babonák, a félelmetes hiedelmek, s a véget nem érő meneküléstörténetek.
Elsőéves hallgató voltam a Kaposvári Tanítóképző főiskolán, amikor népmesegyűjtésemmel második helyezést értem el egy országos versenyen. Az a kis gyűjtemény egy világot nyitott meg számomra. Jeles néprajzkutatók támogató barátságát, ösztönzést a gyűjtőmunkára, s a máig mesemondói hivatást nyertem el általa.
1961-ben Érdre költöztünk. Először felnevelő kicsi falumban, Felsőnánán, azután Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megye falvaiban gyűjtöttem. 1988-ban az al-dunai, később a Dél-Erdélybe szakadt testvéreinket kerestem fel, végül eljutottam a kanadai bukovinai székelyekhez is.
1971-ben alapítottam az Érdi Bukovinai Székely Népdalkört, s napjainkig vezettem, jelenleg tanácsadóként segítem. Ez az együttes mint gazdag, eleven forrás, szakadatlanul táplálta, táplálja népcsoportomról való tudásomat, erősíti kötődésemet, szeretetemet tagjai iránt.
Könyvem különböző műfajú írásai időben több mint 250 esztendőt ölelnek át, a madéfalvi veszedelemtől napjainkig ívelnek. Fogadják szeretettel!"
Kóka Rozália
Fülhallgató és pendrive
2023. április 15-16-án a Táncház Egyesület standjánál
A Táncháztalálkozó logójával ellátott pendrive-ot és fülhallgatót is vásárolhattok majd.
